2014. júl 21.

"Ez a baleset ajándék" -Hála és köszönet

írta: schumy9
"Ez a baleset ajándék" -Hála és köszönet

Hétfő, napsütés, ideje mindenkinek megköszönni azt a sok jót, amit tőletek kaptam az elmúlt hetekben!

     Az elmúlt hét a gyors javulás után a lassú rehab jegyében telt. Két hét után kikerültek a varratok, újra megy a fogmosás, a fürdés, nincs már gipsz sem, a bébipapi immár a következő generációra vár a kamrában. Megy a lépcsőzés is, szökdelek mint a háromlábú kecske a Balaton iszapjában, és a háton alvást is megtanultam.

    Ami továbbra is nehézség az érdekes módon egy kevésbé látványos sérülés. Egyenlőre a Budapest Pride felvonulóinak kézfogása is határozottabb, mint az enyém.... (nem, nem, semmi homofóbia, csak a hasonlat kedvéért) :) Szóval a jobb kéz az tényleg a paplan felett, ahogy a szebb napokat látott Fábry mondaná, képtelen vagyok fél kilónál nehezebb cuccot megfogni vele. Vasárnap a templomban elfelejtettem, hogy nem a jobb kezemet kellene a "békézésre" nyújtani, egy vízilabdás formájú srác meg határozott és férfias módon megszorongatta. Bevallom, elfehéredtem, leizzadtam, és azonnal le kellett ülnöm. Szegény! Fogalma sem volt, miért csuklom össze, alig vártam, hogy elmagyarázhassam neki a szitut, hogy ne érezze magát kellemetlenül. A nyújtózkodás, hason fekvés a bordák miatt még több mint kellemetlen. A lépcsőnek, és bárminek az érintése ellen határozottan tiltakozik még a térd, de azért ez nem lehet akadály, lassan megint lovagolni kellene....:)

   A legnagyobb örömöm, hogy három hét után borotválkozhattam!!!!! Sikerült eltávolítani a hatalmas Mikulás szakállt, és mint szájsebészem mondta a varratszedésen, Hitler bajuszom sem lesz soha :) Most látszik csak, hogyha Hollywood szájdublőrt keres Angelina Jolie-nak, akkor hozzám fognak fordulni :) kicsit kacsa, kicsit csálé, de legalább egy darabban. Kiderül az is, hogy az extra két orrlyukat sikerült nyom nélkül eltüntetnie a sebészeknek. A tüsszögés, orrfújás az még mindig nagyhalál. Egyszerűen, mintha szét akarna robbanni a szájüregem. Feltűnt, hogy egyenlőre csak a nagyon erőteljes illatokat, szagokat érzem. Ennek azért előnye is van...:) Bár ha belegondolok Al Pacino mire ment egyedül a szaglásával az Egy asszony illata című filmben, akkor bizony sajnálom ezt a kis hendikepet ;).

   Mindezeken túl viszont tudok újra mosolyogni, nevetni (nevetnem sokat kell, mert a bőr még húzódik nagyon, és hogy táguljon), vezetni, beszélni, mindent enni, és távolról nem is látszik semmi. Szóval azt hiszem, hogy egy valóságos csoda, ami az elmúlt hetekben történt. Ez a csoda pedig elsősorban a Jóistennek, az őrangyalomnak, és II. János Pál pápának köszönhető, akihez  fohászkodtam. Másodsorban a szüleimnek, a családomnak, akik óvtak, ápoltak, és a legnehezebb pillanatokban is mellettem voltak, és kibírtak. És szorosan utána jöttök ti, kedves barátok, ismerősök, és bizony a sok ismeretlen. Azok akik meglátogattak, akik idejükkel kedveskedtek, azok akik telefonáltak, akik írtak. Azok, akik mindig biztattak, akik együtt éreztek. Azok, akik idegenként is nyomon követték a gyógyulásom útját. Higgyétek el tényleg LEHET ÉREZNI azt a sok pozitív energiát, gyógyító gondolatot, amit küldtetek. Nem hiába mondják, hogy a bajra a legjobb gyógyír a szeretet. Azt hiszem, azért is alakult minden ilyen szerencsésen, mert ti támogattátok a gyógyulásom! Nélkületek sokkal lassabb lett volna.

   Ennek a balesetnek rengeteg oka és célja volt. Nem történt hiába. Az elmúlt három hónapban nap 12-14 órát dolgoztam átlagosan és 30.000km-et vezettem, úgy hogy nem vagyok kamionos. Napi 5 óra alvás és a folytonos rohanás után, miután a kis stop táblákat nem láttam meg, az Élet küldött egy erőteljesebb Megálljt! Egy erőteljesebb, de semmiképpen sem drasztikus Megálljt!. A sok fekvés és pihenés közben így van ideje regenerálódni a szervezetnek, újra aludni, a ledobott kilókat visszaszedni, a stressz káros hatásai ellen hatni. De egy ilyen baleset során nem csak a test, a lélek is regenerálódik. Van idő gondolkodni, nem a napi rutinon rágódni, hanem a nagy, a távlati dolgokon, a jövőn és a jövő céljaihoz vezető utakon. Ez a baleset egy lehetőség a "hogyan továbbról". Lehetőség, hogy végiggondoljam, mi az igazán fontos, és mi nem az. Lehetőség, hogy számot vessek, miért kell valóban küzdeni, mi hiányzik, és mivel kell elégedettnek lenni. Lehetőség, hogy hálát adjak a sok jóért, amiket kaptam. 
Szóval ez a baleset egy lehetőség a boldogságra, ez a baleset voltaképp egy ajándék!

   Képzeld el, sosem, vagy csak nagyon ritkán voltam még olyan konstansan boldog és elégedett, mint most. Ezt sosem gondoltam volna. Minden nehézség, kellemetlenség, és bizonytalanság ellenére a baleset óta harmóniát és elégedettséget érzek. Amik eddig fontosak voltak, most is azok. Fontos a munka, a karrier, a siker, az anyagi javak. Fontosak. De sokkal fontosabbak (most már tudatosan is) az emberi kapcsolatok, a család, a barátok. Fontos magasan lenni. De mindenáron a csúcsra jutni? Fontosabbak a pillanatok megélése, és a lassítás. Igen a lassítás is. Akik ismernek, tudják, hogy általában 1000-rel pörgök. Csak a pörgés közben nem veszünk észre ezernyi szépet, ezernyi jót, ezernyi boldog pillanatot, és végül már azt sem tudjuk egy idő után, hova és miért is pörgünk. És a legfontosabb felismerni a körülöttünk lévő sok szépet és jót,a boldog pillanatokat. De nem csak felismerni, hanem megélni, és hálát adni mindazért, amink van. Nem a hiányra, hanem a "van"-ra gondolni. Én aztán igazán az a típus voltam, akinek mindig egyre több és több kellett. Ha megvolt egy cél, egy másodperccel később muszáj volt egy újat kitűzni. Mindig menni, és menni előre. De lassítani kell. És, ha elértünk egy célt, akkor hálát adni, megállni, és kiélvezni minden pillanatát.

EZ A BALESET EGY AJÁNDÉK!

Ez a bejegyzés a tervek szerint egyike az utolsóknak. ha lesz valami hír a rendőrségi tárgyalásról, vagy bármi más fontos, megosztom. 

   Addig viszont elköszönök. Mégpedig azokkal a sorokkal, amiket ti küldtetek nekem. Azokkal a sorokkal, amik az igazi gyógyszerek voltak. A lista koránt sem teljes, egy két apróbb helyesírási vagy nyelvhelyességi hibát kijavítottam, egyébként változatlan formában teszem közzé (kiemelések tőlem).

  Nagyon sokat jelentettek azok az üzenetek, amikben a blog írására, folytatására buzdítottatok. Korábban gyakorlatilag nem csináltam ilyet, és amikor elkezdtem, bár volt egy célom, amit végig követtem, még nem tudtam mivé fog alakulni ez az egész. Fontosak voltak a visszajelzések a folytatásról, mert ez a blog volt a sorvezetőm a gyógyulásban. Szóval köszönöm még egyszer mindenkinek a sok-sok segítséget biztatást, támogatást, imát, pozitív energiát, stb. Boldog vagyok, hogy ilyen barátaim, ismerőseim és ismeretlen segítőim vannak!

Szeretettel:

Schumy

P.s.: Ha tetszett a bejegyzést, kérlek, oszd meg és/vagy nyomj a bejegyzésre egy like-ot, hadd jusson el minél többekhez. Ki tudja, talán van, akinek segíteni fog :)

És akkor a gyógyszer-üzenetek: 

10264790_794490470583794_2898195115915459513_n.jpg

Ilyen volt ca. 20 nappal ezelőtt.

10543693_10204137050888572_1112412651_n.jpg

És ilyen lett hála a kiváló orvosoknak, a gondos ápolásnak, és ti szereteteteknek. Köszönöm!

Három héttel a baleset után,fölös "orrlyukak" nélkül az üzleti partneremmel

Ha létezik olyan ember, aki a legfosabb helyzetben is meglátja a jót, akkor az a valaki biztosan Balázs Schumicky. Nem véletlenül tervezek vele.  Ajánlom a blogját mindenkinek, aki épp mindennapos kis nyomorúságával küzd, hogy értékelje újra a helyzetét, fordítsa előnyre hátrányát! "Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni." Ági

Annyira le vagyok nyűgözve a blogodtól és hogy ilyen erős és optimista tudsz lenni minden helyzetben! Persze mindig tudtam, hogy kemény csávó vagy, de azért ezt így megélni és mindezt le is írni, nem semmi!!!!!!Le a kalappal! Edina

Atlüldtem petike öcsemnek a serülesed leirasat, mert ö is allandoan a motorozasrol beszel...Judit

Engedd meg így ismeretlenül gratuláljak a baleseted nagyon tanulságos,helyenként lírai,de mindenekelőtt figyelemfelkeltő és segíteni akaró leírásához.Külön gratula az irodalmi nyelvezetért.a fizimiskával ne törődj,mert akinek fontos vagy,leszel annak ez mondjam azt semmit nem jelent,nincs jelentősége. Ember légy akiből sugárzik a jóindulat, szakmaszeretet,optimizmos,pozitiv gondolkodás,a többi jön magától.Ügyesen birkózol a napi gondokkal amihez csak együtt érzéssel gratulálni tudok.Így tovább. Üdvözöllek:Gábor

szia Balázs! Jobbulást! De látom, fog ez neked menni! Teljesen át tudom érezni a fájdalmaidat, olyan plasztikusan leírtad, hogy hogyan oldod meg az evést. Zsuzsi

Olvastam a mai blogbejegyzésed. Motiváló a hozzáállásod, arra emlékeztet, hogy mennyi minden értékes körülöttünk, amit nem veszünk észre kellőképp a hétköznapokban. Őrizd meg ezt a pozitivitást légy szíves!!! Ez a TE legnagyobb kincsed. Mondhatni, a körülményektől függetlenül az élet napos oldalát keresed, ami azért jó, mert EZT senki nem veheti el tőled. Sőt, elég stabil vagy ahhoz, hogy adj ebből a gyógyító energiából másoknak is. Nem is csoda, hogy annyian vesznek körül... Azon filóztam, hogy tudnék segíteni a jelen helyzetben a legtöbbet. Ágnes

Olyan fura, hogy ez kellett ahhoz, hogy talizzunk. Krisztina

I know it’s a really shitty situation but good to see that you are being proactive in order to try and avoid the same sort of thing happening to others. Rory

Érdemes elolvasni Balázs Schumicky blogját az elejétől. Balesete kapcsán leír, kimond gondolatokat, melyek fontosak lehetnek mindannyiunk számára.  Kati 

A stílus, ahogy írsz egyszerűen nagyképű, egoista és nagyon nagyon gáz. A sztori olvasás alapján másról sem szól, mint hogy sikeres vagy, síoktató, kurvára jóképű és nincs zsír a seggeden. Gratulálok. Ha ezzel tényleg segíteni akartál valakinek, megsúgom: ezzel felidegesítesz bárkit aki, vagy akinek a családtagja balesetben sérült. Ha csajozós blognak szántad 17 évesen még lehet, hogy benyalja valaki, hogy hősies dolog a mentőben szelfizni. Semmi érdemi mondanivalója nincs. Ha az volt a cél, gondold át kicsit, hogy folytatod az írást. Adél

Én nem szoktam nagyon használni a facebookot, de az első napodtól olvasom a blogodat. Nagyon sajnálom, ami történt veled, kitartást, és sok erőt kívánok az épüléshez! és az a beírásod, amikor elkezdted felsorolni, hogy miért vagy te szerencsés, azóta én is máshogy gondolkodom.. Egyszóval sorstárs vagyok, és elég sok erőt adtál! Köszönöm! H kiengednek, és már tudok közlekedni, akkor meglátogatlak! Imi

Sok betegnek lehetnél a példaképe !!! Nagyon büszke vagyok rád  Mónika

Sajnos a kovetes gombot nem talaltam ugyhogy bejeloltelek. Remelem nem baj vagy ha igen akkor kerlek segits hogy hogyan lehet a Facen kovetni. A blogod szuper es sok pozitiv energiat lehet meriteni abbol ahogy es amit irsz! Andrea

Kedves Balázs! Szeretnék gratulálni a blogodhoz! Mint írónő mondom, hogy a baleset után se hagyd abba az írást, igaz, ebből nem fogsz tudni megélni :). Mégis, hiszem, hogy csak ezzel a hozzáállással lehet felfogni a nehézségeket és inspirálni másokat, segíteni másokon. Hasznos, amit csinálsz, segíts továbbra is! Zsuzsanna

Szia! Bár nem ismerjük egymást, gondoltam bejelöllek ismerősnek (eddig még sose csináltam ilyet,és picit furcsán is érzem magam emiatt) Már hetek óra követem a blogodat a balesetedről, és gratulálnék hozzá, mert annyira jókat és izgalmasan írsz, mintha egy regényt olvasnék. Én amúgy egy fogászaton dolgozom, szóval ha gondolod, vagy esetleg van valami kérdésed, vagy valamiben segíthetek, akkor írj nyugodtan. További gyors gyógyulást, kívánok. Zsófi

Szia Balázs! Lám most is, amikor baleset ért, tollat ragadsz hogy ezen keresztül is segítsd gyógyulásodat.Még szinte Te vigasztalod az egészséges barátokat, hogy nincs nagy baj. Nincs is, amíg ezt Te így tudod kezelni! Most olvastam a baleset leírását. Rendkívül jól adod vissza a történéseket. Nagyon tanúságos. Leírtad ugyanazt a mondatot, ami bennem is megfogalmazódott az egy esésből két achilles-ín szakadásos balesetemnél:"..honnan, hova lehet kerülni egy pár másodperc alatt". Kati

olvasni is szörnyű..... milyen sokszor megy előttem motoros mikor vezetek és volt már rá precedens, hogy inkább lelassítok, hogy legyen hely közöttünk! ilyenkor derül ki,hogy milyen fontos is a távolság tartás! Andrea

Most egy kedves ismerősömnek született bejegyzése, aki alig egy hete elég csúnya motorbalesetet szenvedett. Ő is megmutatja a blogján keresztül, hogy hogyan lehet a legrosszabból kihozni a legjobbat.Remélem az ő hozzáállása is segít egy-két ember gondolkodásának, dolgokhoz való állásának a megváltoztatásában.  Viktória

 Neked még tuti van valami dolgod itt(szerencsére)!Kaptál még esélyt és erre vigyázni kell! Gabriella

Olvastam az egyik cikket, amit írtál és nagyon megdöbbentett. Igazán sajnálom, hogy ilyen baleset ért téged. Kívánom, hogy gyógyulj meg minél hamarabb és ne hagyd hogy erőt vegyen rajtad az elkeseredettség! Amikor baj van, akkor mindig hajlamosak vagyunk az elkeseredésre, de ez egyáltalán nem jó. Az ember nem tudja saját magát kihúzni a hajánál fogva az elkeseredés mocsarából, ehhez Isten segítségére van szükségünk. Júlia

ezen a fotón nem lehet nem kacagni...először is, amekkora dumagép vagy, a beragasztott száj eleve halál lehet. Cecilia

Ez a blog nagy katarzis volt. Sok erőt és egészsége neked! Kornél

Na helloka, te szerencsétlen szerencsés ídíótis mi a f.. műveltél magaddal. Figyu én eddig is sejtettem, hogy a mosolyod vásárolt cucc... na mostmár tuti az lesz. Rovinjban futólag láttam csak a képet azt hittem már megint csak bolondozol vagy beöltözős bulit tartottál. Szólj ha bármiben segíthetünk! Timi

olvassuk mindig...Elek

Olvasom a blogodat..jó hogy ilyen pozitívan írsz a jövőről. Réka

Hogy vagy? Lehet, hogy ez hulye kerdes...olvastam az irasodat. De jo lenne, ha naprol napra jobban lennel. En hiszek benne, hogy igy lesz, mert szerencsere igy vagy megalkotva, az optimizmusod es akaraterod mindent legyoz. Rita

Fujj, de undi kép...szegényke! :) Alexandra

A blogon már várom mindig a következő hírt.  Edina

Elolvastam a blogodat, nagyon tetszett a hozzáállásod hamar fel fogsz épülni! szeretnek Téged az Égiek Ildikó

Nehéz erre bármit is írni..én teljesen megdöbbentem, most hogy hallottam...de örülök annak, hogy köztünk maradtál!Ne végezd már el azért ilyen gyorsan itt a feladatod... Próbáld meg, amennyire csak lehet, pozitívan felfogni a balesetet, mindennek ami történik velünk oka/üzenete van, valamiért ezen neked át kellett/kell menned és biztos vagyok abban, hogy kaptál a jó Istentől annyi erőt, hogy ezt végig is tudd csinálni! Biztos vagyok abban is, hogy megerősödve és rengeteget fejlődve fogsz ebből kijönni! Kata

Látom a baleset ellenére pozitív vagy. Már régen nem hallottam felőled, de nem gondoltam, hogy ez lesz az első, amit hallani fogok. Judit

Tökjó az a blog! És tökjó a hozáállásod is DE néha jó és kell, hogy összetörjön az ember lelkileg! ÉS UTÁNA tudjon pozitív dolgokat kivenni belőle...stb amiket Te is írsz a blogon! A belső összetörést ne akard kikerülni. írj arról is! a blog azt sugallja, hogy ezt a lelki összetörést meg akarod spórolni! vagy tagadod vagy ilyesmi. írj róla, mert az kihagyhatatlan! és nagyon fontos része a folyamatnak!Anikó

Na basszus, csak most olvastam el a blogot. Gyogyulast! A szovege viszont jo...van vena... Epulgessel aztan. Huba

Kedves Balázs! Először is jobbulást kívánok! Igen, tetszik a bejegyzésed, no nem a vér látványa miatt... Nagyon megindító és tanulságos. (+ még humoros is :-)) Kitartást! Andi

Egyik síoktató barátunkat motorbaleset érte pár napja. Azóta blogot ír és részletesen mesél magáról, az előzményekről és arról hogyan élte meg a baleset pillanatait. Megosztom mert nagyon tanulságos. Egy pillanat alatt megváltozhat az életed, ha rossz döntéseket hozol. Katalin

Balázs, jól írsz... ha más nem, akkor ez volt az értelme a balesetnek, tényleg, jót nevettem, persze szörnyülködtem, ahol kellett de a poénokon nevettem  Zsuzsanna

Szia! Olvastam... tanulságos és nagyon jol irsz... Jobbulást kivánok! Magdolna

Szia! Olvasom a blogodat es baromira tetszik. Sajnos a tema amiről irsz az borzaszto h megtortent, de ahogy leirod a nagyon szórakoztató! Sajnálom h baleseted volt!!! De a blog irast folytasd mert mindig olvasom.Tulajdonképpen nem tudom miért is kezdtem el olvasni de nagyon jol fogalmazol, vicces. Cs.D.

Nincsenek véletlenek... s azt hiszem ezt tudod... Kíváncsian követem a blogodat, s ha tudok valamiben segíteni, akkor nagyon szívesen! Peti

Nekem rossz visszaolvasni a történteket, de biztos hasznos lesz egyesek számára Linda

Várom a blog folytatását, és örülök, hogy legalább közöttünk vagy, ..ez a lényeg.. jah.... most feltűnés nélkül "Ken"-nek plasztikáztathatod magad. Egy-két felesleges borda ki... Jah, és kérj táncos lábakat és kopoltyút.. Jobbulást, remélem a fogszabályzó nem zavar miközben halálra röhögöd magad. Sándor

Balázs, ha túl vagy ezen az egészen azt javaslom keress egy kiadót és jelentesd meg a blogod, mert irtó jó stílusban írsz! Én leszek a könyv első vevője, s akár Linzből is hazamegyek egy dedikálásért:)))

Kitartást!!!! És még valami: fogakat bárki vehet magának, a Te akaraterőd és életkedved viszont nem jutott mindenkinek! Nagy kincs, úgyhogy erre vigyázz a legjobban!  Réka

Balázs !!! Te jo ég!!Nagyon klassz,hogy ilyen pozitív!:)Love.Peace.Rock'NRoll!:) Zsuzsanna

 ...és az tetszik az ügyben, hogy amennyire lehet, az építő jellegű részét próbálod bemutatni...ez nagyon remek! Kálmán

A hozzáállás példaértékű! Ellus

Egy kedves ismerősöm újjászületésének története... Zsuzsanna

Hát ez nagyon durva, és tényleg ennyi és épp elég, hogy meglegyen a baj... szegény még gyorsan sem hajtott... csórikám... Nikolett

Nem tudom, en is motorozom, 125-sel járok. Egy esés után, most itt ülök a sebészeten. Szerencsém volt, akar ugyan így is járhattam volna. Annyira pillanat műve elesni... Judit

Ezt nagyon szépen írtad meg. Sokan mondják, hogy egy komoly baleset nagy lelki változásokat, fejlődést hozott. Szurkolok, hogy Te is sok pozitívummal hagyd magad mögött ezt a borzalmat!  Kati

Nagyon tetszik, amibe belevágtál! Kicsit csalódtam a korosztályodban mostanában. Ezért örülök ennek az értékközpontú megközelítésnek!   Ozsi

Nagyon-nagyon le a kalappal előtted is Viki, és az ismerősöd előtt is! Kíváncsian várom a sztori folytatását (a blog stílusa verhetetlen, habár meglepő egy ilyen helyzet leírására - bár visszagondolva én is poénkodtam anno pl. a mentőre várva  ) Tímea

Azt hiszem a pozitív konklúziókat tökéletesen megfogalmaztad miért is kell szerencsésnek érezned magad ebben a szituációban Réka

Szólj hozzá

inspiráció rehabilitáció hála motorbaleset felépülés